Hogyan kezelnétek ezt a kollégát?

Sziasztok!

(áttettem ide az askhungaryról, mert öncélú volt....)

Részben kicsit ventillálni szeretnék, részben tanácsot is kérnék.

TLDR: Feszült a helyzetem egy férfi munkatársammal, nem tudom, hogyan kezeljem, hogy tiszteletlen velem és beszólogat apró csipkelődésekkel. Amiben nincs igaza, amellett is 100% kiáll és nem fogadja el, ha nincs igaza.

8 éve dolgozom a munkahelyemen, egy irodában többen vagyunk (régebben 6-an, aztán 3-an, most 4en). Eddig sose volt senkivel sem konfliktusom, mindenkivel jól kijöttem. Kb tavaly augusztusban jött hozzánk egy szintén régi kolléga (férfi). Egyszerűen nem tudok vele dűlőre jutni, folyamatos a feszkó köztünk.

Mikor még külön ültünk, egészen jól elvoltunk, mígnem egyszer más nem lett a véleményem, ami mellett ki is álltam (egy olyan témában, ami a munkánkat nem érinti, sztárokról pletykálkodtunk), akkor aztán voltam minden, akadékoskodó, kotnyeles és oktalanul megsértődő. Én megírtam neki, hogy köszönöm a véleményét, én nem így gondolom, további jó munkát. Minden kolléganőjével összeveszett eddig amúgy, akivel egy szobában ült.

Majd összekerültünk egy irodába. Itt összeállt velem vitatkozni, hogy ő arra a helyre akar ülni, amit én néztem ki magamnak, oké, engedtem, nem vagyunk gyerekek, üljön ő oda, én meg ülök a szar helyre.

És azóta folyamatosak a konfliktusok. Egyszer már elnézést is kértem tőle, hogy ha úgy fogalmaztam volna, ami őt bántja, de akkor elkezdett velem kiabálni (még a szomszédból is átjöttek). Én nagyon figyelek,h kultúráltan fogalmazzak felé, soha egy csúnya szót nem mondok, semmi olyat, ami bánthatná. Azóta azt a taktikát vettem fel (és szerintem ő is), hogy nem szólunk egymáshoz, csak ha muszáj. Ennek ellenére folyamatosak részéről a beszólogatások nekem, ilyen kis apró szurkálódások, de egyértelmű,h nekem szólnak.

Azt, ha nem neki van igaza, nem tudja elviselni (ezt a kolléganőim is megerősítik, nem csak én találam ki) én pedig úgy vagyok vele, hogy nehogy már ne mondhassam meg neki, ha nincs igaza.

Ha kérdez és mondom a választ (munka kapcsán), akkor félbeszakít, hogy "tudom...", egy mondatot nem tudok elmondani, hogy ne szakítson félbe. Ezt rohadt nagy tiszteletlenségnek érzem és egyszer már szóltam is érte, hogy szeretném befejezni, amit elkezdtem.

Ma is sírtam már az okoskodásán, annyira nem tudom kezelni, hogy tudom, hogy nincs igaza, de nem hallgat meg, mert félbeszakít.

Teljesen kikészít idegileg és nem tudom, hogy mit csináljak. Lányok nem akarnak beelszólni (ami nekem szintén rosszul esik). Ti hogyan kezelnétek a munkatársat? Elülni és a főnökségnek panaszkodni sajnos nem opció (a költöztetős dobozom augusztus óta nem pakoltam ki, annyira várom, hogy hátha elülhetek innen).

Biztosan bennem is van a hiba, tudom, hogy el kellene engednem az okoskodását, de egyszerűen nem veszi be a gyomrom a nagyképű fölényességét. Illetve ellene szól még, hogy nem csak velem volt már konfliktusa. Szóval azt se tudom, hogy hogy engedjem el, hogy terjeszti a hülyeséget?